2009. december 16., szerda

tizenegyedik biciklizés


Van, amikor csak lélekben biciklizem. Egy szobában látom ilyenkor magam: a szemeim csukva. Ebben a szobában minden jó. Ma eszembe jutott a Dzsoki verse: 

Úgy szeretném,
hogy szeressél,
ahogy szeretnéd,
hogy szeresselek,
hogy szeressél.

Csak bolond költőnek hívtuk mindaddig, amíg egyszer nem melegítette fel a kezével a fürdőben a vizet. A verset állítólag a nagymamájának írta, ma sem értem hogyan, és miért. Vagy hogy mi ez az egész. Ma Zoli egész nap velem volt, angyalokat rajzoltunk a hóba: imádom mindenestül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése